2010. december 28., kedd

Pihenünk, játszunk és készülünk

Jövő héttől már visszafele számolunk a félévi vizsgáig.
De most még lazítunk, játszunk, örülünk a télnek és közben kicsit tanulunk. Holnaptól például itthon lesz a 'informatika tanár'. Ének rajz és tehnika, de csak mértékkel, mert olyan jól játszanak együtt, sokszor nem is tudom, ki kinek va beöltözve, ki kit alakít. Ilyenkor elgfontosabb a játék.

Most kapták ezt az íráselőkészítő játékot. Azt hiszem a két kicsivel sokat fogjuk használni.


Igyekeztem, hogy olyan ajándékot kapjanak a gyerekek, amivel mind tudnak játszani, hisz már van olyan, hogy "az én babám", "az én autóm". És érdekesnek találják a másik játékát is. Mi felnőttek is jót játszottunk az egyik játékkal, ami 3 éves kortól ajánlott :).

Nem is olyan könnyű egyensúlyban tartani a krokodilt.

A legkisebb azért szereti ezt a játékot, mert jó tornyot tud építeni a színes falapokból.

Az útkereső is érdekes. Négy éves kortól ajánlott, de a négyévesnek még komoly kihívás a megadott útvonalakat kialakítani. De játszunk vele egyszerűbben, s lassan majd "belenő".


Mégis az a legjobb játék amikor együtt játszanak és az, amikor egyik vagy mindkét szülő velük játszik. Bármit. Mert a kapcsolatok által élnek, fejlődnek ők is, a szép kapcsolatoktól lesz szép a játék az élet, ez teszi a legegyszerűbb játékot is értékessé. Mert mit ér a játék, ha nincs kivel játszani?

2010. december 23., csütörtök

Még nincs vége a készülésnek

még nem vagyunk kész az ünnepre. Kicsit elbúcsúzom.

Minden kedves olvasómnak áldott, békés, boldog ünnepet kívánok!
... meglátogat minket a felkelő fény a magasságból... hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára. (Lk.1: 78-79)

Elkészültek a só-liszt gyurma díszek

Hetekkel ezelőtt kezdtük, itthon készített só-liszt gyurmából a lányok kiszaggatták a formákat.

Aztán hetekig száradt a tészta, néha megfordítottam. Múlt héten egyszer betettem süti sütés után a forró lerbe míg a ler kihült. Ma pedig megsütöttem őket, bár csak szárítani akartam, de elfeledkeztem róluk. De kisfestve akril festékkel egész elfogadhatóak lettek.
Amelyiken volt lyuk felkerült a karácsonyfára, mint ezek:
A lyuk nélküliekre kis mágneskocka került és a hűtőre tettük:
A sárga csillagot már leejtették a kicsik és elrepedt. Sőt a fiú leszedte a mágnest a hátáról, újra leesett és eltörött. De a többi túlélte a próbát. Ez nem játék, de lehet szép gyerekkészítette ajándék. A lányok majd döntenek a kis szépségek sorsáról.

Felolvastam

az ebéd utáni pihenők alatt Barbara Robinson: A legeslegszebb betlehemes c. könyvet (Harmat, 2009). Anita már elolvasta, amikor megvettük, s szerinte ez nem egy jó könyv. Én még nem olvastam, csak ajánlót, s bár nem szeretek úgy felolvasni a gyerekeknek, hogy ne olvastam volna valamikor előbb magamnak a könyvet, most mégis megtettem. A nem jó könyvből érdekes könyv lett, néha megnevettette a lányokat. Nekem a végén kicsordult a könnyem... Jó volt elolvasni. Megállni és kicsit más szemmel is nézni a betlehemest.

2010. december 22., szerda

Ünnep előtt

Egy zsúfolt, de nyugodt napunk volt.
Anitának reggel orgonaóra majd próba szentéstre: énekek és jelenet. Ez idő alatt a városban bóklásztam (értsd kikpacsolódtam: nézelődtem, vásároltam). És Anitára várván kicsit beszélgettem kedves emberekkel. Aztán egy jót sétáltunk hazafele, mert napos, meleg idő volt. Mindenütt olvad a hó.
Délután pedig tehnika órát tartottunk, mert hétfőn kaptam pár ötletet a karácsonyi készülődéshez.
Ilyen ajándékkísérő kártyákat készítettünk.
Komoly munkát, figyelmet ígényelt a lapok kivágása, ragasztása, hajtogatása. És jó volt együtt dolgozni.
S végül este felállítottuk a karácsonyfát, félig meddig fel is díszítettük.

Még van egy adag mézeskalács amit ki kell díszítsünk. A csokimázas mézeskalács elfogyott.
És még ott vannak a só-liszt gyurmából készített díszek, ki kell őket festeni és azok is felkerülhetnek a fára.

2010. december 20., hétfő

Készítjük

rendületlenül a mézeskalácsot. Angyalkát is készítettünk ma (ötlet innen) és mindegyik gyerek angyalkát akar enni, így lehet még készítek egy adagot, csupa angyalkát, mert gyakorlat teszi a mestert, a végén már elég jól néztek ki az angyalkák :D. Holnapra maradt a díszítés, mert most már tudom, hogy csak dupla adaggal érdemes nekiállni mézeskalácsot sütni, így ma este elég volt megsütni.
A gyerekek már alig tudják kivárni az ünnep érkezését.
Magam részéről egyszerű, csendes ünnepre vágyom. Szeretnék pihent és éber lenni, hogy meghalljam a régi történet ma nekem szóló üzenetét. Több kell, mint karácsonyfa, ajándék, finom ennivalók ... - ünnepet szeretnék itt bent... a szívemben.

2010. december 18., szombat

még tart az Advent

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. 2Péter 3: 20
Ezt az igeverset tanuljuk most és még egy decemberi Fésűs Éva verset:

Hó!!! Hull a hó!

De még hogy!
Ma szánkózás volt a program. S mint gyakran előfordul nem volt nálunk fényképezőgép.
A legkisebb oly fáradtan jött haza, hogy alig tudott megszólalni. Ebéd se kellett neki. Pihenni akart. Alszik.
Itt egy kép, az idei első hóról és a két kis pöttyről.

2010. december 17., péntek

Játék

Olyan jó, amikor egy rég nem látott, használt játék előkerül!
Ezeket a Sapientino katicás játékokat a legnagyobbik kapta, de már rég nem használtuk, egyrészt mert a nagy kinőtte, a következő még nem nőtt bele, másrészt pedig, mert elromlott a katica, nélküle pedig nem érdekes a játék.
Apukám megjavította a kaicákat. Csenge pedig élvezi a játékot. Velem. És beszéltetem miközben párosít. Pl. az ellentéteknél nem elég csak észrevenni, hogy az egyik ajtó nyitva a másik csukva, nem elég azt mondani: ez így van, az úgy van, hanem együtt megnevezzük amit látunk. Jó így együtt játszani.
Érdekes a számolás. Gyorsabban mondja néha a számokat, mint ahogy az ujját vezeti, amikor számol valamit. Azt is észrevettem, hogy miközben kerestük egyik lapon, hogy miből van hat darab, számolás nélkül mondta: ez nem hat, mert három és négy van belőle. Balázs még csak az egyet és a kettőt ismeri fel, bár a bújócskának köszönhetően szinte hibátlanul számol tízig. Tetszik nekem ez a kicsi korkülönbség és az, hogy itthon lehetek velük, láthatom, hogyan változnak.

2010. december 16., csütörtök

Ma

Elkészítettük az Erikánál látott csillagot, mert olyan jó elkészítési útmutatót is adott.  Első próbálkozásunk nem sikerült valami jól, a lap is nagy volt, de aztán hibánkból tanulva, egész jól sikerült és sikert aratott a csillag.

Csak karácsonyra készülve, most dupla adag mézeskalács alapanyagot gyúrtam össze. Mindjárt nekifogunk  kinyújtani, szaggatni, sütni a tésztát. Remélem ebből már marad valami karácsonyra :). Olyan gyorsan telnek a napok, s a lányok örömmel számolják, hány nap van még karácsonyig.

Aztán tapasztalom azt amit olyan sokszor láttam Virágnál, hogy milyen nagy segítség, ha a gyerek láthatja, megfoghatja, rakosgathatja azt, amiről tanul, legyen az betű, szám vagy egyéb. Ma épp a betűknél akadtunk el egy ilyen feladatnál:
Nem tudom miért, nem akartak a betűk értelmes szavakká összeállni. Betűkártyákat kell készítenem, jutott eszembe. Aztán meg, az, hogy kaptunk egy ilyen játékot valakitől. Hát elővettük.
S láss csodát, egy-kettőre, mintegy vezényszóra értelmes szavakká álltak a betűk, ha tehették. És ez lett a legérdekesebb feleadat is :).

2010. december 15., szerda

Karácsonyra várva

ma képeslapot készítettünk Anitával.
Ez lett az eredmény.

Az elmúlt évekhez (lásd itt) viszonyítva elég egyszerű, de most együtt dolgoztunk Anitával, aki nagyon ügyes és lelkes volt. Én szerettem volna a varrott fenyőfát elkészíteni, de neki most nem volt kedve, mert délelőtt már varrt egyebet. Jövőre maradt, már csak azért is, hogy ne kapjanak a nagymamák, nagynénik minden évben egyforma képeslapot. Idén először alkalmaztam a "csomagolópapír újrahasznosítása" projektet, amint a képen is láthatjátok.

2010. december 13., hétfő

Játékok

Már gondoltam arra, hogy írok a nálunk bevált játékokról. Virág is írt ilyen bejegyzéseket, amiknek nagyon örülök.

A kicsiknek a babázás, autózás, labdázás, rajzolás, színezés, vízfestékezés, szerepjáték, felolvasás, mesélés a kedvencek. 

Memória játékot lehet velük játszani, sőt a hárommal együtt. Nemrég egy kiárúsításon akadtam rá egy használt de jó állapotú memóriára, nagyon tetszik nekünk.

Annyira látszik a korkülönbség a kicsik között! A kicsi míg újra rákerült a sort sétált egyet vagy mással játszott, de örömmel fordította fel a lapokat. Vele képfelismerőt is játszok. Aztán jók ezek a kártyák nyelvtanulásra is, mindhármójuknak.

A négyévessel gyakran dominózok.
Érdekes, hogy ami szerintem könnyű, neki láthatóan gondolkozást és öszpontosított figyelmet ígényel. A falpocskák egyik oldalán állatok vannak, a másik oldala klasszikus dominó, pontokkal. Csak az előbbivel akar játszani. Néha kell mondjam magamnak, hogy "ne siess, ez játék kell legyen neki". A kicsi is kezd bekapcsolódni a dominózásba, nagyon sok jóindulattal... :)

A Virágtól letöltött játéknak is nagy sikere van a nagyobbiknál.  A középsőnek még nem érdekes. De nagylányommal jót játszottunk. 

Mi így lefordítva tettük le a lapokat és azt hiszem a magunk külön szabályai szerint játszunk, de ez nagyon jó nekünk. Itt a link a játékhoz: társasjáték logikai játékkal.

Most barátkozik a négyéves ezzel a játékkal:

Ellenőrzés:
12 lapocska tartozik a játékhoz, de ha a lapokat megfordítjuk akár 24 féle képpen is ki lehet rakni. Egyelőre 2-3 lapocska után Csenge elfárad, mert neki ez komoly munka. Olyan heti egyszer vagy még ritkábban kerül elő ez a játék. 5-7 évesen játszott vele gyakran Anita.


És végül még egy játék amivel a kicsik még nem igazán tudnak játszani, de azért néha előkerül:


Nem tudom mi a neve. Úgy kell kirakni, hogy a választott kocka (kép) szabadon maradjon. Ez is 5-6 éves gyereknek érdekes inkább. Volt egy idő amikor nagy kedvence volt a nagyobbiknak. A kicsiknek az is gond, hogy belerakják a falapokat, nehez úgy elforgatniuk, hogy mind beférjen, de nagyon szeretik fogni a kezükben a falapokat, tologatni és fordítgatni őket.

Azt veszem észre, hogy a gyerekek nagyon különböznek még abban is, hogy ki milyen fajta játékot szeret inkább. Ki mikor kezdett el babázni, puzzlet kirakni, embert rajzolni, stb. De így szép a család, ha különbözőek vagyunk. És nem vitatom a fejlesző játékok hasznát, mégis meglepődöm, hogy sok mindent csak úgy egyszeriből megértenek, megtanulnak, mikor eljön az ideje - s ez mindegyiknél mást jelent.  Még most is mosolygok magamban, hogy miközben azon gondolkoztam, hogy jó lenne a számokat megtanítanom az akkor háromévesnek, csak épp nem volt időm vagy nem ment a nyomtató, ő csak úgy meseolvsás közben megkérdezte, hányas szám van a lap alján és pár nap alatt hibátlanul felismerte a számokat. Sokszor a fejlesztő játékok áruk miatt nem elérhetőek. Jó, hogy sok ötletet lehet találni a neten és lehet kitalálni is sok mindent.

Utazáskor egyik kedvencünket itt írtam le: link.

Itt most befejezem. Arról nem írtam, milyen amikor szerepjátékot játszanak, mindenféle ruhát öltenek magukra, a harinya lehet fejfedő, a nadrág szára derékra tekerve, sálak, kendők, fátylak. Egész könyvek kelnek életre. Hát ezek a legszebb játékok. S nem is kerülnek semmibe. S a gyúrma is kimeríthetetlen alapanyag. S a házi sokkal jobb mint az üzleti :).

Hétvégénk

szép volt és mozgalmas.

Megrendeltük és megkaptuk a Virágnál látott könyvet a sakkról. Úgy érzem kell egy kis külső segítség Anitának, mert én csak annyit tudok, hogy melyik bábuval hogy kell lépni és nem szeretek sakkozni vagy inkább nincs türelmem hozzá. Szépen magyarul van minden leírva. A gond csak az, hogy a kedves lányom már "le is tudta" ezt a könyvet, mindent megértett, sok mindent már tudott. Tehát máris kereshetek magyarul valami komolyabbat a témában.

Hétvégén itt volt a sógorom -tőle tanult Anita sakkozni ősz elején és megint volt lehetősége a lányomnak komolyan játszani, mert R. nagyon türelmes és jól magyaráz, még nekem is érdekes volt a ősszel vele játszani.

Nagyon szereti még ezeket a feladványokat is oldogatni, melyekre szintén Virágtól találtunk el. 

Kedves ismerőseink is eljöttek hozzánk Aradról két gyerekkel. Nagyon jó volt találkozni.

Aztán szombaton elmentünk egy gyerekotthonba. Kicsit tágult a világról alkotott képünk. Olyan szép, kedves, aranyos gyerekekkel találkoztunk, akik csak ritkán mennek haza, ha van egyáltalán hová hazamenni. És akiknek nem nehéz örömet szerezni. Meggazdagodva jöttem onnan el.

Nemrég ismerkedtünk meg a Logico-val. Most már a sajáttal játszhatnak. Ez a játék is az oo-s szekrénybe került. Nagy sikere van. Nem is tudom mi teszik nekik annyira, a játék vagy a gondolkozás játék közben.


Hallottam egy oo-s anyukáról, akinek a hétfő bepótolós, laza nap, amikor felkészül a heti tanításra stb. Nagyon gondolkozok azon, hogy kipróbáljam, mert nagyon nehezen szedem össze magam hétfőre. Kamasz korom óta mindig nehezek voltak a hétfők. Mivel szombaton és vasárnap nagyon keveset vagyunk itthon, szinte csak enni és aludni, van, hogy csak az utóbbi, ezért nehézen találok időt az új heti teendők átgondolására. Kicsit jobb szervezés is segítene és egy viszonylag laza hétfő.

Ez az itthon tanulósdi úgy érzem nem kis változásokat munkál bennem. Nagyon érdekes. Talán egyszer sikerül ezeket a dolgokat rendszerezni magamban és leírni itt is. Úgy érzem állandóan változom, értek meg dolgokat, átértékelek, és tudom, hogy még az elején vagyok, sok változás lesz még. Néha eszembe jut amit az oo-s konfikon hallottam (milyen jó, hogy ott lehettem). Az egyik ilyen dolog: az oo-t kipróbálni legalább két év kell, mert a második évtől sokkal élvezetesebb, két évnél kevesebbért nem érdemes belevágni s az első évben felmerülő nehézsek miatt nem jó meghátrálni. Azt hiszem tényleg így van. Ha ezzel a három hónapos tapasztalattal foghatnék hozzá, néhány dolgot másképp tennék, másképp állnák hozzá a tanításhoz, tanuláshoz. De cseppet sem bánom, hogy belevágtunk.

tanulok...

Varrás papírra

Kaptuk valakitől ezeket a keménypapírra rajzolt mintákat. Nekem is volt amikor gyerek voltam. Mostanában nem láttam ilyesmit.


Nem tudom már hogy, de kedvet kapott Anita a kivarrásukhoz.  A hajóval kezdte.



S mire elkészült a kivarrással már tudta, hogy ajándék lesz belőle.

2010. december 9., csütörtök

Rajz

Két hete, hogy megkaptuk a rajzos feladatokat. Dolgozunk rajtuk. 

Az egyik nekem új és érdekes tehnikát lejegyzem ide.

A feladat így szól: Vágj ki papírból különböző formákat, tedd rá egy A/4-es, vagy A/3-as lapra, és priccelj rá vízfestéket fogkefével! Miután leveszed a kivágott formákat, helyén ott marad a fehér folt. Szépítheted azzal, ha még a fröcskölés előtt festesz egy szép hátteret és miután megszáradt, utána teszed rá a formákat és priccelsz.



Kipróbáltam én is és már gondolkozom, hol is lehetne még használni ezt a tehnikát, mert nagyon érdekes!

Logikai játék


Egyszerű és nagyszerű. Csak nemrég kaptunk egy ilyen játékot.
Egyelőre a két lánnyal játszottam. Mindegyikkel a maga módján. Csengével csoportosítást különböző kritériumok alapján. De Csenge családokat is akotott a formákból, anya, apa, gyerekek és ide-oda vitte, tette őket nagy komolyan. Jót játszott velük. :) 


Anitával már lehet az ajánlott játékleírások szerint játszani. Azt hiszem főleg 5-8 évesen lehet jól kihasználni. Ez is egy "tanulós" játék nálunk.


PS. Virág oldalán jó játékötlet itt.

2010. december 8., szerda

Karácsonyra várva

Elkezdtem a gyerekkel a karácsonyi énekeket is énekelni.  Egyrészt azéert, mert olyan rövid az ünnep másrészt, hogy karácsonykor együtt énekelhessük őket. Van amit könyvből, van amit fejből énekelünk. Néhány ének könyvből:
Egy karácsonyváró:


Karácsonyi énekek:









Ez nem karácsonyi, de mostanában nagy kedvence a kicsiknek:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...